A mesék világa milliókat varázsol el, nem csak gyerekként, de gyakran felnőttként is odaszögez a képernyő elé. Hajdanán, a 3D-s grafikák kora előtt még, a kézi rajzolók és bábszínészek tehetségét dicsérték e szórakoztató darabok. S mivel egyetlen posztba nem lett volna értelme belezsúfolni minden olyan mesét, amelynek a létrejötte vagy a története érdekes, íme a Kézzel rajzolt világok fejezet folytatása.
Ki ne ismerné a Magyar népmesék, a Mesék Mátyás királyról, vagy éppen a Vízipók-csodapók című rajzfilmsorozatokat? Sokunk gyermekkorát határozták meg egyedi grafikájukkal, fülbemászó főcímdalukkal, kedves történetükkel.
Ezeket a nagyszerű alkotásokat Mikulás Ferencnek köszönhetjük. 1940. augusztus 17-én született Kaposváron, édesapja korai halála után édesanyja egyedül nevelte fel testvéreivel. Gimnáziumi tanulmányait a Kunszentmártoni intézetben kezdte, de a sors hamarosan más utakra vezérelte. Az 1956-os forradalom idején ugyanis, még zsenge diákként, vastagon kivette részét a felkelők oldalán. Október 24-én szavalt a város főterén, s emellett a gimnáziumi sztrájk egyik vezető alakjává nőtte ki magát. A forradalom lecsengése után - természetesen - ezen hazafias cselekedeteiért rövid úton eltávolították a gimnázium falai közül. Az érettségi vizsgát végül Kalocsán tette le. A forradalom mellett való kiállása még sokáig éreztette a hatását, hiszen bárhová felvételizett, mindenhonnan elutasító választ kapott. Végül hosszas próbálkozások után, más lehetősége nem lévén, segédmunkásnak állt.
Később, a katonaságnál sem lett könnyebb a helyzete, ugyanis a “politikailag megbízhatatlanok” zászlóaljába került. Ebből a kis kitérőből azonban annyi haszna származott, hogy egyik katonatársa, Wekerle Sándor (a volt pénzügyminiszter) unokája, mesélt neki a Bács-Kiskun Megyei Filmstúdióról. A múltján esett folt miatt vesztenivalója nem volt, így Kecskemétnek vette az irányt. Leszerelését követően felkereste a stúdiót, ahol pályafutása elkezdődött. Később, a Pannónia Filmstúdió kinevezte őt a Kecskeméten nyíló stúdió vezetőjének.
Mikulás Ferenc
Az igényes, szépen kivitelezett rajzfilmek minőségi értékét mutatja a számos hazai és külföldi elismerés.
Az egyik, máig legsikeresebb darab, a Vízipók-csodapók című rajzfilmsorozat lett, ami nem csupán szórakoztató jellege és igényes kivitelezése miatt emelkedett ki a rajzfilmek közül, hanem oktató jellegű háttere miatt is.
Az 1970-es évek közepén a Magyar Televízió valami különleges, a korábbiaktól kicsit eltérő mesét szeretett volna sugározni. Ötletekért vadászva némi kutakodás után, ráakadtak Dr. Kertész György hidrobiológusra, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állatrendszertani Tanszékén tanított. A tudós akkoriban végzett kutatásokat a Velencei-tó természetvédelmi területén, és épp a keze ügyében állt egy befőttes üvegben úszkáló búvárpók. Kertész György gondolt egy nagyot: ha valami különleges állatra van szükség, miért ne lehetne az egy vízben élő pók? Úgy érezte, ebben a témában végtelen lehetőségek rejlenek, hiszen a vízipók életén keresztül számtalan alkalom nyílik mind a tavi, mind a szárazföldi élővilág bemutatására. Az ötlet elnyerte a televízió tetszését, így felkérték őt 13 epizód megírására, melyeknél fő feladata az volt, hogy a karakterek minél hitelesebbek legyenek a valós környezettel.
Bálint Ágnes dramaturg írta a forgatókönyvet, a figurákat Szabó Szabolcs alkotta meg, az animációt Haui József, még a hátteret Neuberger Gizella készítette el. Köszönhetően az erős szakmai háttérnek, és a tehetséges alkotóknak, a magyar rajzfilmkészítés egyik legemlékezetesebb, legszebb darabja született meg, amiből generációk tanulhattak szórakozva a magyar élővilág aprócska lakóiról.
Maga a sorozat 3 évadot, összesen 39 epizódott ért meg, és 1983-ban, egész estés mozifilm készült belőle.
Kertész György, és a vízi világ, mely ha feltárul, sok-sok csodát is elárul
“Ó, ha rózsabimbó lehetnék!
Rám szállnának szépen a lepkék.
Kicsi szívem vélük dobogna,
Nem lennék ilyen nagy otromba.”
Találós kérdés: honnan származik az idézet? :) Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben azonnal rávágják a “Híres Egyfejűt”.
Kicsit elkanyarodva a rajzfilmektől, de még mindig maradva a mesék világában, a Süsü a sárkány című bábfilmsorozatról (hivatalos megjelölése fantasy és filmmusical sorozat) nem csak gyermekkori elfogultság miatt szeretnék írni, hanem a gyártásának körülményei miatt is.
Maga a mese Miroslav Nastosijevic szerb szerző tollából származik, amit Takács Vera dramaturg kérésére, Csukás István bújtatott haza köntösbe. Már önmagában ez is elég lett volna a sikerhez, de ahhoz a különleges látványvilághoz, amit végül létrehoztak, kellett még néhány fantáziadús szakember.
A bábokat és kellékeket Kemény Henrik készítette el, aki 3. generációs bábjátékos lévén, már tudott egyet s mást a bábokról. Az ő figurája volt pl. Vitéz László, aki palacsintasütővel osztott igazságot, illetve Hakapeszi Maki, a patológiás csokifüggőségben szenvedő majom.
A rendezést Szabó Attila vállalta, és Lévai Sándor tervezővel, valamint Abonyi Antal operatőrrel olyan díszletformát hoztak létre, aminek köszönhetően teljesen megújították a bábjáték fogalmát.
Korábban a bábjátékok paraván mögött játszódtak, ami lekorlátozta a figurák mozgásterét. A Süsünél azonban megépítették a helyszíneket, úgy, hogy átjárókat hagytak a makettek között. A bábjátékosok a díszlet alól mozgatták a bábokat, míg a kamerák a helykidolgozásnak köszönhetően több oldalról készítették a felvételeket, miközben mozogtak és körbeforogtak. Ennek a folyamatnak eredményeként a mese olyan hatást keltett, mintha filmet néznénk, hiszen a szereplők nem csak egyetlen vonalon, hanem bármilyen irányba haladhattak.
Egyébként, 1999-ben, ehhez hasonló technikával készítették el a Matrix című film körbeforgós, úgynevezett “bullet dodge” jeleneteit is.
A Süsü, a sárkány első része, 1977 Karácsonyán került a képernyőkre, majd 1984-ig még 8 epizód készült belőle. A mesében összesen 36 betétdal hangzik el, melyek közül a legnépszerűbb a főcímdal, amit Bodrogi Gyula, Süsü szinkronhangjaként adott elő.
A sorozatból később 14 gyermekkönyv készült, megért VHS és DVD kiadásokat is, sőt 1994-ben még egy nagyszabású koncertet is láthatott a közönség, ahol a sorozat dalait adták elő.
Kicsit más vizekre evezve, de maradva a fantázia-lényeknél: a ‘80-as évek végén, ‘90-es évek elején elképzelhetetlen volt a hét Hupikék törpikék nélkül. A mese népszerűségének alapja a szerethető figurák és a szívmelengető történetek. Nemcsak a főhősökért rajonghattak a gyerekek, a mese főgonoszára, az imádnivalóan balfék Hókuszpókra sem lehetett szívből haragudni.
A Hupikék törpikék 1958-ban jelentek meg először, képregény formában. Alkotójuk, a Peyo művésznévre hallgató Peirre Culliford belga képregény szerző.
Peyo és a törpök egyike
Nevüket eredetileg akkor kapták, amikor Peyo egyik barátjával vacsorázott, és nem jutott eszébe a sószóró kifejezés, helyette azt mondta: “Pass-moi...le schtroumpf”, amit valahogy úgy lehetne magyarra fordítani, hogy “Add ide...azt a törpét”. Ezen olyan jól szórakoztak, hogy vacsora alatt megpróbáltak minél több szót a “schtroumpf”-fal helyettesíteni, s így rögtön meg is alkották a törp-nyelvet, ami magyarul is igen jól működött, ha még emlékeztek rá, mik törpéntek apró hőseinkkel :)
A törpök Aprajafalván éltek, gombaházakban laktak, és mindegyikük jó volt valamiben, nevük a legtöbb esetben utalt képességükre, foglalkozásukra, pl. Hami a szakács, Költtörp a poéta, Tréfi, a fura humorérzékkel megáldott tréfacsináló, stb. A rajzfilm világszerte hatalmas sikert aratott.
A Magyar Televízió 1988-ban kezdte sugározni a kis kék lények kalandjait, akik azonnal meghódították a magyar kisgyerekek szívét. A kalandok sikeréhez, természetesen hozzájárult, az akkor még minőségi magyar szinkron is.
Peyo 1992 decemberében elhunyt, de fiai tovább vitték apjuk életművét. A törpök idén, 2018-ban töltötték 60. életévüket, s ennek tiszteletére, a Brussels Airlines járatai egy éven át, Hupikék Törpikés festéssel szállítják az utasokat.
