A felnőttfilmek kedvelőinek manapság semmiféle problémája nem lehet. Korábban, a mozikban nem igazán volt jellemző az erotika megjelenítése, de idővel, mint minden, ez is megváltozott. Noha, filmszínházak már a XIX. században is működtek, az első igazi értelemben vett pornófilmre egészen 1972-ig várni kellett. Ebben az évben óriási felháborodást, és legalább akkora érdeklődést keltett, a Deep Throat (Mély torok) című alkotás. Soha azelőtt nem született olyan mozi, ami ilyen nyíltan és kendőzetlenül mutatta be a szex különféle formáit.
Kíváncsian ült be a vetítésre mindenki, aki tehette, híres színészektől kezdve, befolyásos újságírókon át az utca emberéig. A tiltakozás és ellenkampány ellenére a jegypénztárakban közel 600 millió dolláros bevételt hozott. A benne szereplő színészek azonnal ismert és kedvelt személyekké váltak, s a film sikerén felbuzdulva, egyre-másra készültek a hasonló produkciók. Pornószínésznek lenni igen kifizetődő foglalkozás lett. Nemcsak a magas kereseti lehetőség miatt, hanem mert bejáratosakká váltak a legmagasabb körökbe is.
Másrészről viszont, azonnal betiltották 23 amerikai államban, a készítőit - a színészeket is beleértve - több alkalommal bíróság elé állították obszcén ábrázolás és fajtalanságra ösztönzés vádjával.
A film alaptörténete egyébként végtelenül zsibbasztó: van egy fiatal nő, aki azzal a rendkívül ritka (és ugyanakkor egyáltalán nem létező!!!) rendellenességgel születik, hogy a csiklója sajna a torka hátsó részén fejlődött ki, ezért csak orális szexszel képes eljutni a gyönyörök birodalmába. Így aztán felkerekedik, és minden útjába akadó férfiban keresi az igazit. Lévén ez egy vidám film, a végére természetesen megtalálja a Nagy Őt, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
A film hivatalos plakátja:
S hogy kik játszották az első pornófilm főbb szerepeit? Először is, kellett hozzá egy bevállalós lány, aki nem mutatott annyira rosszul a kamerák előtt. Ő volt Linda Susan Boreman, vagy művésznevén, Linda Lovelace.
Gyermekkorában igen visszafogottan és távolságtartóan viselkedett, mivel szigorú vallásos nevelésben részesült. Ehhez képest 22 éves korára már nem volt tapasztalatlan az erotikus tartalmú kópiák készítését illetően. 1972-ben felajánlották neki a híres-hírhedt Deep Throat főszerepét, és a film a csillagokba repítette a lányt. Számtalan tévéműsorba meghívták, millió riport készült vele, rajongók hada vette körül. Az ominózus moziban teste legapróbb porcikáját is láthatták a nézők, és Linda minden jelenetet nagy átéléssel alakított. A sikeren felbuzdulva, s a népszerűségben lubickolva, lelkesen hirdette a pornófilmek létjogosultságát.
1974-ben azonban éles fordulatot vett, és azon kívül, hogy kárhoztatni kezdte saját magát korábbi szerepeiért, férje ellen válókeresetet nyújtott be. A keresetben leírta, hogy házastársa többször bántalmazta, prostitúcióra és felnőttfilmes szerepekre kényszerítette. Később, egyik önéletrajzában arról is szót ejtett, hogy férje tudtával és közreműködösévél gyakran esett csoportos nemi erőszak áldozatául.
Megeshet, hogy a Deep Throat utáni népszerűség okozta lelkesedés miatt nyilatkozott korábban üdvözítően a pornósztárságról, de a hazugságvizsgaló eredményei, valamint az ismerősök, kollégák tanúvallomásai is azt igazolták, hogy a férje ellen benyújtott vádak túlnyomó többsége igaz, így minden nehézség nélkül felbontották a házasságukat.
Linda szavahihetőségét ennek ellenére más téren, nem egyszer kétségbevonták, mivel állításait a korábbiakhoz képest gyakran változtatta. Végül 1976-ban lecövekelt azon álláspontja mellett, hogy a pornó rossz.
20 évig lelkes feminista-élharcosként küzdött a nők jogaiért, és minden elérhető fórumon kiállt a pornóiparban kihasznált sorstársaiért. Ezt a szépnek mondható életművét döntötte romba, amikor 1996-ban már a feminista mozgalom legnagyobb aktivistáit támadta azzal, hogy csak az ő vállára állva akartak népszerűséget szerezni maguknak. Erre még rátett egy lapáttal 2001-ben, ugyanis a Leg Show nevű erotikus magazinban meztelenül pózolt, és mellé azt nyilatkozta, hogy nincs ellenére az erotika ábrázolása, ha az ízléses módon történik. Személyes véleményem szerint, ezzel talált rá az aranyközépútra.
Élete során 5 önéletrajzot adott ki, mindegyikben kicsit másképp közelítve korábbi pályafutásához.
2002-ben autóbaleset következtében hunyt el.
Linda Susan Boreman, avagy Linda Lovelace
A másik főszereplőt, a Lindát lelkiismeretesen kezelő orvost, Harry Reems alakította. A ‘70-es évek férfiideálját megtestesítő fiatalember teljesen véletlenül került be a filmtörténeti alkotásba. Akkoriban nem-igen vetette fel a pénz, ezért mindent elvállalt. Amikor világosítókat kerestek egy szexfilmhez, azonnal jelentkezett. Épp a forgatást kezdték volna, amikor kiderült, hogy az eredetileg szerződtetett férfi főszereplő az utolsó pillanatban visszatáncolt. A rendező, Gerard Damiano szeme pedig megakadt a korábban tengerészgyalogosként szolgáló, fess háttérmunkáson…
A fergeteges siker mellett, Harryt szerepe miatt közszemérem sértés vádjával bíróság elé állították, de egy nagy volumenű felmentő kampánynak köszönhetően végül megúszta a büntetést. Ha valaki azt hinné, hogy ezzel túl is volt a dolgon, az nagyon téved. Harry később azt nyilatkozta, hogy a börtön lehetősége annyira megijesztette, hogy végül ez indította el az alkoholizmus útján.
Több, mint 100 pornófilmben szerepelt, így nem csoda, hogy az 1980-as évekre meghasonult, és egyre inkább az ivásban talált megnyugvásra. Szeretett volna kitörni, és új életet kezdeni, de sehogy sem akart összejönni neki. Néha-néha szóba került a neve családbarát filmeknél, például a Grease egyik karakterére is esélyes volt, de ezeket az ötleteket rendre elvetették. Színházban is próbálkozott, de ott sem aratott nagyobb sikereket.
A mély gödörből csak 1989-ben sikerült kimásznia. Összeszedte magát, ingatlanközvetítői képesítést szerzett, munkát vállalt, majd családot alapított. Az új életével teljesen elégedett volt, és igazán boldognak érezte magát.
A vele készült riportokban kiemelte, hogy mélyen megbánta, amiért felnőttfilmes-szerepeket vállalt. 2013-ban, hasnyálmirigyrákban hunyt el.
Harry Reems
Harry Reems a letartóztatási fotón. Ilyen kedves, ártatlan arccal én sem ültettem volna le :)
A másik két főszereplő is említésre érdemes.
Az egyikük Helen Wood, avagy Dolly Sharp. Szerintem ő a legérdekesebb ember ebben a történetben.
1935-ben született, vagyis az igazi nagy filmkorszak hajnalán. Már 6 éves korában felfigyeltek rá, mert elképesztő tehetsége volt a zenéhez, és az énekléshez. Minden nehézség nélkül felvételt nyert a New York-i Juilliard Schoolba. Itt még nem ért véget a szerencsesorozata, ugyanis egy jó szemű fotós figyelmét is felkeltette, akinek köszönhetően hamarosan jól kereső modell lett belőle. Természetesen az iskolát nem hagyta abba. Zenében, táncban, énekben egyaránt jeleskedett, a reklámoknak köszönhetően pedig az arca hamar ismertté vált. Nem kellett hozzá sok idő, és már a Broadwayen játszott. Mire 17 éves lett, maga a Twenty Century Fox kereste meg egy heti 500 és 2000 dollár között mozgó, 7 évre szóló szerződéssel. Las Vegasban a legnagyobb revüműsorokban lépett fel, balett előadásokban vendégszerepelt, közben pedig forgatott, énekelt, táncolt, és játszott. S, hogy mi történt ez után?
A világ egyik legsokoldalúbb, legtehetségesebb színésznője lassan tipikus példájává vált annak, amikor a showbusiness hűtlen szeretőként kihasználja, majd eldobja az embereket.
Az 1960-as évek végére a musicalek korszaka leáldozott, a nézők inkább lendületes, izgalmas, vérpezsdítő történetekre vágytak, dívákat akartak látni, és a "Végzett asszonya" szerepeket már nem Helenre osztották ki. Egyre kevesebb ajánlat érkezett hozzá, helyét fokozatosan átvették az újak. Férje elvált tőle, így egy csúf válóper után és munka nélkül, egyedül maradt kisfiával. 1969-re helyzete teljesen reménytelenné és kilátástalanná vált.
Állás után nézett, és keresgélés közben egy apróhirdetésre bukkant, amiben a következőket írták: “Low budget and independent films - nudity requiered” (Kis költségvetésű és független filmek - meztelenség szükséges ). Helen jelentkezett rá.
A filmkészítők először meglepődtek, hiszen az ilyen hirdetésekre általában huszonkevés éves lányok sorakoztak, akik vagy a könnyű pénzkereset miatt keresték fel őket, vagy kiugrási lehetőséget láttak egy erotikus munkában. Helen azonban más volt. Érett, felnőtt, 34 éves nőként, olyan összetett színpadi és filmes tapasztalattal, ami a mai napig ritka a filmes szakmában.
Nem értették mit keres ott. Amikor megkérdezték tőle, egyszerűen csak levette kopott, viseltes kabátját, majd annyit mondott: “Dolly Sharp vagyok, és én egész életemben ezt csináltam” - azzal szemrebbenés nélkül, lazán a feje fölé emelte az egyik lábát.
Helen balerinaként
Lehet, hogy idősebb volt a többieknél, de viselkedése sokkal visszafogottabb, ugyanakkor játéka ezerszer hitelesebb, mimikája természetesebb, mint bármelyik jelentkezőé. Övé lett a szerep.
Harry Reems azt mesélte róla, hogy eleinte nem igazán akart közös jelenetet a színésznővel, mivel Helen sokkal idősebb volt nála, és Harry állítása szerint abszolút nem rendelkezett humorérzékkel. Azonban ahogy egyre több időt töltöttek együtt, a férfi megváltoztatta a véleményét. Már úgy látta, hogy Helenben van valami megfoghatatlan titokzatosság, amit az ember szeretne megismerni. Ezenkívül a nő olyan hajlékonyságról tett tanúbizonyságot, amivel a férfi későbbi pályafutása során sem találkozott.
A felnőtt filmekben szándékosan túlsminkelve és borzasztó parókákban jelent meg, mert nem akarta, hogy régi rajongói felismerjék.
Helen még elvállalt pár pornós szerepet, majd 1974-ben hazaköltözött szülővárosába, és pincérnőként kezdett dolgozni. Élete szerelmét is itt ismerte meg, aki azt mondta róla, hogy Helen volt a legjobb felszolgáló, akit valaha láttak a környéken. Mert Helen mindig, mindenben a maximumot akarta nyújtani.
Múltjáról, mikor még ünnepelt csillag volt Hollywood egén, csak nagyon ritkán, és keveset beszélt. Ismerősei amúgy sem igazán hitték el neki.
A pornófilmes korszakról pedig egészen addig egyetlen szót sem szólt, amíg a család egyik barátja fel nem ismerte egy szexjelenetben. Ekkor magyarázkodni kényszerült, és még a szerelme is hátat fordított neki. Később, kibékülésük után Helen elmondta neki, hogy érzett valami hasonlóságot a tánc és a szex között, ugyanazt a szomorúságot vagy éppen vidámságot, mély és felemelő érzést tudta megjeleníteni mindkettőben.
Időskorában bipoláris depresszióval és vastagbélrákkal diagnosztizálták. 65 évesen, szerelme karjaiban hunyt el.
Helen Wood pályája kezdetén
Helen Wood, mint Dolly Sharp
Carol Connors (nem összekeverendő az énekesnővel!), szintén az első nagy pornó-színész generáció nagy képviselője volt, valamint oszlopos tagja a Deep Throat szereplőgárdájának. Az ő élete közel sem alakult olyan ellentmondásosan, mint a többieké. Sosem fordított hátat a múltjának, nem próbálta tagadni, vagy más színben feltüntetni a történteket. 1971 és 1981 között folyamatosan készítette a felnőttfilmeket, amelyek közül néhány igen nagy népszerűségnek örvendett. Később megházasodott, és férjével a mai napig egyengetik híres és tehetséges lányuk karrierjét. Merthogy ő Thora Birch édesanyja.
Carol Connors
Thora Birch
