Néha, baráti összejöveteleken szóba kerülnek rég elfeledettnek hitt játékok, és gyermekkori emlékek. Az ember szívesen nosztalgiázik, és ahogy végig gondolja a régi szép időket, azonnal mosolyra szalad a szája. Fiúknak és lányoknak egyaránt megvolt a kedvencük. Néhány apróságot szedtem össze, a teljesség igénye nélkül. Azokat, amik nekem sokat jelentettek akkoriban.
Pedálos Moszkvics
Ha ilyened volt, akkor te voltál az ovisok közt az utca királya! Bármit kérhettél a többiektől, csak azért, hogy legalább egyszer vezethessék az álomautót. Ha viszont közben más is kapott a szüleitől, azonnal megértetted, hogy mit jelent a “konkurencia” kifejezés. ÉS többé már nem te voltál a legmenőbb. Az igazi autókkal ellentétben, a pedálos kis autók értéke az idő múlásával egyáltalán nem csökkent, sőt! Manapság őrült összegekért vesztegetik a megkímélt állapotú, használt darabokat. Nem ritka, hogy 1-1 példányért akár 80.000 -100.000 Ft-ot is elkérnek. Szóval...lehetséges, hogy ma is ugyan olyan menő lennél vele, mint 30 évvel ezelőtt ;)
Póni
Aki falun nőtt fel, az egy hangyányit kétkedve fogadta a szivárványszínű, műszempillás mini lovakat, de ez mit sem vont le szórakoztató értékükből. A lányok szívük minden szeretétevel fésülgedték a cuki jószágokat, és mivel kicsik voltak, akár egy egész ménes is elfért a pulcsi zsebében, így mindenhová el lehetett vinni őket.
Építőkocka
Árulták natúr fa színben, de színes változatban is lehetett kapni. Nem igényelt összetett mérnöki tudást, ennek ellenére gyönyörű épületegyütteseket alkothattunk. Egyik-másik remekmű megérdemelte volna, hogy interneten közzétegyék...ha akkor már létezett volna a világháló.
Sütibaba
Finom, vaníliás illatú, ínycsiklandó édesség (itt csendben megjegyezném, hogy eleinte gombának néztem :)). Ám jön a feketeleves: ha kibontod, kiderül, hogy nem süti... Cserébe átalakul igazi kisasszonnyá, tüllös, műselymes ruhakölteményben, hosszú hajjal, bónusz ajándék fésűvel, esetleg kis táskával. Hihetetlenül népszerű játék volt, minden kislány nyúzta érte a szüleit. Mindenkinek megvolt a maga meséje arról, hogy miért kell a kis tündérnek, vagy hercegnőnek olykor sütivé alakulnia. Ezekből az ötletekből aztán a lányos házaknál, egész délutánt betöltő fantasztikus szórakozás alakult ki.
Búgócsiga
Fémből készült, színes, pörgős szerkezet, ami enyhe hipnotikus jelleggel bírt. A gyerekek ujjongva körbeugrálták, a szülők pedig mosolyogva pihentették rajta a szemüket.
Kártyajátékok
Zsír, Makaó, Csapd le Csacsi, és persze az autós kártyák. Utóbbival vérre menő küzdelmek folytak, mert rohadtul idegesítő volt, amikor a másiknak egymás után 10-szer jutott a legjobb kasztnis, vagy sebességes autó.
Gazdálkodj okosan!
A legklasszabb társasjáték a világon! Kicsiket és nagyokat egyaránt lekötött. Nem csak a nagyobb tesó ereszkedett le mellénk, ha erről a társasról volt szó, de a szülők és nagyszülők is örömmel vettek részt benne. Estébe nyúló partykat tartottunk, ropit ropogtatva, szörpöt kortyolgatva, izgatottan tervezgetve a legcélravezetőbb stratégiát.
Papírbabák
Ezt valószínűleg csak a lányok érthetik. Kaptál egy könyvet, vagy füzetet, aminek első oldalán egy babát ábrázoló rajzot találtál, a többi oldalon mindenféle ruhákat, amik pont a babára illettek. Szépen körbe kellett vágni az összes tartozékot, és már indulhatott is a korabeli stílusszakértés. A lányok ettől egészen off-állapotba kerültek, annyira belemerültek a játékba.
Csúzli
Óóó, a nagy kedvenc! Vidéken és városokban egyaránt menőnek számított, és rengeteg játék részét képezte. Számtalan rendőrös-bankrablós történet fontos eleme volt, amikor a jó és rossz fiúk csúzlival lövöldöztek egymásra üldözés közben. Nekem a szüleim etikai okokból nem vettek, ezért szorult helyzetemben, apukám esküvői csokornyakkendőjéből, és az orgonafáról letört "Y" alakú ágacskából csináltam egyet. Ugyan a felnőttek előírták, hogy senkire és semmire nem szabad lőni, de amint kitettük a lábunkat az utcára, a szomszéd macskájától kezdve a kapufélfán át a postásig, minden sortűz alá került. Elvégre, mi értelme van a levegőbe lődözni??? Tiszta kavics-pazarlás...
Ugrókötél
Gyerekként elsősorban a lányoknak volt érdekes, többek között azért, mert a fiúkat jól meg lehetett vele csapkodni. Csoportos formában játszva, egy valaki állt középen, lehajolva, körbe forogva pörgette a kötelet, a többiek pedig átugrották, amikor hozájuk ért a kötél fogantyúja. Ha elszúrtad, annak megvolt a böjtje, mivel rendesen odasózott a bokádra a kötél vége. Felnőttként egyre többen használják az ugrókötelet erőnléti edzés részeként, és alakformálónak sem utolsó gyakorlat.
Görkori
Ugyancsak ott lapult minden háztartásban. Ma már über-szuper korcsolyákat lehet kapni, de nekem anno, még a méretre állítható - s ebből kifolyólag nem túl stabil verzió volt meg. Imádtam! Annak ellenére, hogy görkorizás közben ismerkedtem meg közelebbről olyan fizikai törvényszerűségekkel, mint a surlódás és becsapódás, különösen, amikor a lejtő közepén esett szét alattam. Mindegy, akkor is megérte :)
Ugróiskola
Szinte minden felületre fel lehetett rajzolni, elég volt hozzá egy kréta, vagy egy darab cserép. A teljesen alap formától, a bonyolult mintákig, minden tipusa érdekes, és szórakoztató volt. És hogy sokaknak jelentett nagy élményt gyerekként, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy gyakran látni felnőtt embereket, amint egy spontán talált ugróiskolán nem szimplán átsétál, hanem önfeledten végig ugrál rajta. Például én is :)
Ország, város, fiú, lány, növény, állat, tárgy
Beugrott valami? :) Megint csak egy olyan játékról van szó, amihez nem kellett nagy dolgokat megmozgatni. Elég volt egy kockás lap, toll vagy ceruza, és már indulhatott is a fergeteges szórakozás. A játék lényege, hogy mindig a soron következő ember mondott egy betűt, amivel adott időn belül kellett írni a fentiekre 1-1 példát. Később lehetett boltban venni a játékhoz tartozó táblázatot, de valljuk be, az igazi az maradt, amit mi magunk készítettünk :)
